8.fejezet-Valamiért nagyon izgultam,de magam sem értettem hogy miért.

Sziasztok!Itt is van a 8.rész:) Remélem tetszeni fog.Ja,és kommenteket kérek!:)A következő rész a személyes kedvencem lesz,szóval megéri kommentelni annak érdekében,hogy hamar hozzam.

-Lena-keltegetett egy lágy hang az álmaimból.
-Harry.Úristen!Már ennyi az idő?Bocsi,elaludtam.
-Semmi baj-mosolygott.-Van kedved menni valahova most?
-Hát jobban örülnék ha itthon maradnánk.
-Nekem ez is megfelel-nézett rám.
-Jó.Akkor hozok fel valami kaját és megnézhetnénk egy filmet.Egyébként Eric?
-Nem tudom.Miután megjöttem azt mondta elmegy,de azt nem mondta hogy hová.
-Oké.Na akkor mindjárt jövök-mosolyogtam,majd kisurrantam az ajtón és lesiettem a lépcsőn.Elővettem egy zacskó chipset,almalevet és vizet majd visszamentem a szobába.
-Ez gyors volt-mondta,miközben elém jött,hogy elvegyen pár dolgot a kezemből és letegye az ágyra.
-Próbáltam gyors lenni.
-Imádom az almalevet-mosolygott.
-Akkor ezt jól eltaláltam-viszonoztam mosolyát.
-És mit nézzünk meg?
-Nem tudom.De basszus.Itt fent nincs is DVD-lejátszó-nevettem el magam,ami őt is nevetésre késztette.
-Akkor?
-Vagy lemegyünk vagy maradunk és beszélgetünk.
-Hmm..Én a beszélgetésre szavazok-ült le az ágy szélére,én pedig ugyanezt tettem.
-Szóval akkor téma?-kérdeztem.
-Hogy vagy?
-Jól vagyok-feleltem,de ezzel még magamat sem győztem meg.
-Hát ez nem volt valami hiteles ahhoz képest hogy színésznő vagy-nevetett.
-A helyzethez képest egész jól vagyok.Holnap meghallgatásra megyek.
-Ez jó..És miről fog szólni a film?
-Ez egy tipikus lovestory.A szegény lány beleszeret a gazdag pasiba sok dráma de a vége happy end.És veled mi újság?-tereltem el a témát magamról.
-Semmi különös.Csak a szokásos dráma.
-Dráma?Azt hittem hogy az életed tökéletes.Millió csaj hever a lábaid előtt,de te drámának hívod.
-Lena,mindenki azt hiszi hogy a te életed is tökéletes.És az?
-Nem-néztem magam elé ledermedve.Igaza van.
-Na látod-küldött felém egy halvány mosolyt.
-Bocsi,én csak..
-Semmi baj.Megértem.Mondjuk érted is egy csomó pasi epekedik.
-Na persze..Kíváncsi vagyok legalább egyre.
-Nem kell messze keresned-mosolygott.
-Ezt nem egészen értem-mosolyogtam rá zavartan,mikor hirtelen közelebb hajolt és megcsókolt.Nem csókoltam vissza,azonban nem is ellenkeztem.Miután elhajolt nem tudtam mit mondani.Jó volt,viszont egyszerre eszembe jutott Joe és szörnyű bűntudatot éreztem.
-Ezzel nem csináltunk semmi rosszat.Ne nézz olyan bűnbánóan.Különben is az én hibám az egész.
-Harry,ne okold magad.Tényleg van ez kis lelkiismeretfurdalásom,de szerintem ez természetes.Én túl akarok lenni Joe-n.Nem akarok minden este sírva lefeküdni,hanem mosolyogva.De ehhez tényleg szükségem van valakire és-nem engedte végigmondani.Egy újabb csókkal belémszorította a szót.Azonban most már nem ellenkeztem.Be kell vallanom,hogy nagyon jól csókolt.Szívemből és agyamból egy ideig sikerült is kitörölni mindent.Hirtelen Joe arca jelent meg előttem.Ekkor még szenvedélyesebben csókoltam és öleltem magamhoz Harryt.Addig,amíg az arc el nem tűnt.
-Wow.Azért fel ne falj-mosolygott.
-Bocsi,csak elragadott a hév.
-Meg tudlak érteni.Van ez így.
-Figyelj,én nem akarom hogy azt hidd,hogy kihasznállak.De az előbb el tudtad érni hogy ne gondoljak Joe-ra,és ezzel reményt adtál.
-Ennek nagyon örülök.Szóval ennek az egésznek lehet folytatása?
-Még szép-mosolyogtam.

Reggel az Erictől kölcsönkapott ébresztőórára keltem.Nem akartam bekapcsolni a telefonom,mert tudtam hogy Joe egész éjjel keresni fog.Szép nyári reggel volt,ezért egy virágos ruhát vettem fel,hajamat pedig begöndörítettem.Eric még nagyban aludt,nem volt szívem felkelteni,azonban a konyhában találtam egy üzenetet: „Úgyis megkapod a szerepet,de azért kéz és lábtörést.” Miután elolvastam,apró mosoly jelent a szám szélén.Fogtam a táskám,kiléptem az ajtón és behuppantam Eric egyik kocsijába.Beindítottam a motort,majd eliundultam.Szerencsére nem volt nagy a forgalom,mármint New Yorkhoz képest,de így is fél órába telt,míg odaértem.
Miután meghallgattak,közölték hogy enyém lehet a főszerep,majd aláírtunk egy szerződést is.Innen nincs visszaút,mindenképp meg kell csinálnom.Nem gondoltam volna hogy ilyen könnyen megkapom,de mondták hogy a férfi főszereplő mellett tökéletesen mutatnék.Ekkor már nagyon kíváncsivá tettek.Mikor rákérdeztem,hogy ki az,egy szoba elé vezettek és mondták hogy először próbáljunk el egy jelenetet együtt és adjuk nekik elő.Név nem volt az ajtóra kiírva.Valamiért nagyon izgultam,de magam sem értettem hogy miért.Viszont muszáj lesz kiderítenem hogy ki az.Vettem egy mély levegőt és kinyitottam az ajtót.

7.fejezet-A férfi főszereplő már megvan,azonban a kiléte titkos.

Sziasztok!Itt a hetedik rész is.Nem írok kommenthatárt,mert úgysem fog összegyűlni.Nos,remélem tetszik.Jó olvasást!:)

Reggel,mikor lementem a konyhába,Eric már ott tett-vett,miközben dúdolt valamit.
-Jó reggelt!
-Neked is.Csináltam kávét.
-Köszi,de most nem kérek.
-Oké.Na de mesélj,mi volt este?
-Semmi különös.Elmentünk,ettünk és hazajöttünk.
-Nem is beszélgettetek?
-Az elkerülhetetlen lett volna-mosolyogtam.
-És jól érezted magad?
-Igen.
-Figyelj,arra gondoltam hogy este hozatok valami kaját és megnézünk egy filmet.
-Jó lenne,de megígértem Harrynek,hogy ma is elmegyünk.De ha megjöttem egy filmet bevállalhatunk.
-Oké.És bejön neked Harry?
-Nem is tudom.Olyan zavaros ez az egész,viszont nagyon jó volt tegnap este.
-Értem.Ennek örülök-mosolygott.-Remélem boldog leszel.
-Eric,mi nem járunk meg semmi.
-Amúgy itt a mai újság-adta oda a kezembe.

Harry Styles és Lena Smith egy párt alkot?

A színésznő és a One Direction sztárja egy romantikus estét töltöttek együtt.
Nem is olyan rég,megjelent egy kép Joe Jonasról,ahogy egy modellel csókolózik.Senki nem tudta,hogy a sztárpár szakított-e a fiú hűtlensége miatt.Azonban ez már szinte biztos.Harry és Lena nagyon jól érezték magukat egymás társaságában és szemtanúk szerint izzott köztük a levegő.
Információink szerint Lena most Eric Saade házában él,de hogy mi lehet közük azt senki nem tudja.De minden bizonnyal a lány elég hamar túllépett egy hosszú kapcsolatán.

-Na jó,én ezt nem olvasom tovább-dobtam el az újságot.
-Szóval izzott a levegő köztetek?
-Nem,dehogyis.Csak páran felfújják az egészet.De nehogy már neked kelljen ezt elmagyaráznom.
-Azért nem kell mindjárt letámadni.
-Bocs.Na és mi a terv a mai napra?
-Semmi különös.Egész nap itthon leszek.Van kedved csinálni valamit?
-Oké.Mire gondoltál?
-Fogalmam sincs.Mondjuk egy mozi?
-Jó,de elmegyek felöltözni-mondtam,majd felrohantam az emeletre.Gyorsan felhúztam valami hétköznapi szerelést,majd bekapcsoltam a telefonom,hátha keresett valaki.Természetesen Joe megint sokszor keresett,de a nem fogadott hívások között ott volt Ashley neve,aki az ügynököm.Azonnal tárcsázni is kezdtem.Azt mondta,hogy 11-re mindenképp menjek át hozzá és persze megkaptam a lecseszést is,amiért nem vettem fel a telefont.Lementem Erichez és felajánlottam neki hogy jöjjön velem.
-Sziasztok-üdvözölt Ash,miután kinyitotta az ajtót.
-Szia-köszöntünk egyszerre Erickel.
Bementünk a nappaliba és leültünk a kanapéra.
-Szóval az a helyzet,hogy lenne itt egy főszerep.Elolvastam a forgatókönyvet.Tipikus szerelmi történet,de csodálatos.El kellene menned a válgatóra.
-Oké.Mikor lesz?
-Holnap.Addig itt a forgatókönyv,olvasd el.A férfi főszereplő már megvan,azonban a kiléte titkos.
-Azért ezt jó lett volna tudni,igen.Na de mindegy.Elmegyek és megszerzem azt a szerepet-mosolyogtam.
-Na ezt már szeretem.
Miután eljöttünk Ashleytől,elmentünk moziba.Szerencsére mindezt sikerült feltűnés-mentesen csinálnunk a napszemüvegeknek köszönhetően.Persze páran megbámultak,gongolom ismerősek lehettünk nekik,de senki nem állított le minket.Szeretem a rajongókat,de néha jó egy kicsit elszabadulni és csak pihenni.
Film után még beültünk egy kávézóba,majd hazamentünk.Én nekiálltam elolvasni a forgatókönyvet.Ashleynek igaza volt.Ez egy tipikus szerelmi történet.Miközben olvastam,próbáltam kitörölni az érzéseket a szívemből.Azonban ez nem mindig sikerült.A szomorú részeknél mindig elpityeredtem.De szerintem ez teljesen normális,főleg ha az ember mégcsak most esett át egy szakításon.
Miután végeztem az olvasással,leraktam magam mellé a papírokat és hátradőltem az ágyamban.Nem szándékoztam elaludni,de a szemeim erősebbek voltak mint én.Azonnal lecsukódtak.

6.fejezet-Harryvel csak mentünk egymás mellett,mitsem törődve az undorító lesifotósokkal.

Sziasztok!:) Itt van a 6.rész.Kaphatnék rá minimum 5 kommentet? Remélem tetszeni fog.

Mikor már minden ragyogott a tisztaságtól,ránéztem az órára,ami este hatot mutatott.Még van két órán elkészülni,mielőtt Harry ideér.Felmentem a szobámba,kiválasztottam egy fekete,pántnélküli ruhát és egy fekete magassarkút,majd elmentem zuhanyozni.Zuhanyzás után kivasaltam a hajam és feldobtam egy szolídabb sminket.Nem akartam semmit túlzásba vinni,elvégre ez nem egy randi.Miközben készülődtem Eric is hazaért a stúdióból.Egyszerre a laptopjáért nyúlt és zenét kapcsolt.Szerencsére mindegyik szám pörgős volt.Nyolc óra előtt öt perccel lementem.Ahogy leértem a lépcsőn,láttam ahogy Eric végignéz rajtam.
-Van rajtam valami furcsa?-kérdeztem,miközben én is végignéztem magamon.
-Nem dehogyis.Csak…Gyönyörű vagy.Harry biztosan odalesz érted.Szerencsés fickó?
-Te meg mi a francról beszélsz?
-Semmiről Lena-mosolygott.
-Nem lesz egy így sok?-néztem bele a tükörbe.
-Nem.Tökéletes.Mire is jön Harry?
-Nyolc-amint kimondtam már csengettek is.
-Majd én kinyitom-mondta Eric és elviharzott az ajtó irányába.Pár másodperccel később Harryvel tért vissza,aki mikor meglátott megállt egy pillanatra hogy jobban megnézhessen.
-Wow.Te aztán kitettél magadért.
-Gondoltam hogy sok lesz-néztem Ericre rosszallóan.
-Dehogyis.Ez így pont jó.
-Látod?-mosolygott rám Eric.
-Nos indulhatunk?-kérdezte Harry,miközben szemei az enyémeket keresték.
-Igen.
Elköszöntünk Erictől és kiléptünk az ajtón.Csodálatos idő volt.Nem volt hideg,viszont meleg sem.Harry kinyitotta nekem az ajtót,majd miután beszálltam,átsietett a vezető oldara és beszállt.Elindította a motort és kigurultunk a kapun.Eleinte csendben voltunk,ami kicsit feszélyezett,ezért nagyon örültem,mikor Harry megtörte a csendet.
-Az jó lesz ha oda megyünk ahol tegnap ebédeltünk?
-Tökéletes.Az a kedvenc éttermem.
-Tényleg jó a kaja-mosolygott.
-És a többiek?És Paul?
-Mindenki a szállodában maradt.Persze Paul jönni akart,de végül lebeszéltem róla.Nem akartam felesleges embereket?
-És mi lesz ha észrevesz pár tinilány és letámadnak?
-Max futunk.De itt a kocsi is.
-Hát te tudod-mondtam közömbösen.
-Nemár hogy egész este ilyen leszel!
-Milyen?
-Ilyen szarkedvű.
-Nincs szar kedvem-füllentettem.Már hogy ne lenne rossz kedvem,mikor egyre csak arra a pasira tudok gondolni,aki összetörte a szívemmel az álmaimat és a reményeimet is.
-Na itt is vagyunk-állt megaz étterem melletti parkolóban és leállította a kocsit.Kiszállt,majd átsietett az én oldalamra és kisegített.Azonnal egy paparazzi-invázióban lett részünk.Harryvel csak mentünk egymás mellett,mitsem törődve az undorító lesifotósokkal.Mikor beértünk az étterembe-ami szerencsére paparazzi-mentes volt-a pincér a helyünkre vezetett,majd egy-egy étlapott nyomott a kezünkbe.Az étlap áttanulmányozása után leadtuk a rendelést:Harry sültcsirkét kért krumplipürével,én pedig ismét a gyümölcssalátánál maradtam.
-Te csak ezt eszel?-kérdezte mosolygva.
-Csakis-mosolyogtam vissza,de ez már nemcsak egy erőltetett mosoly volt.
Vacsora közben átbeszéltük az élet dolgait,de szerencsére a Joe-s témát nem érintettük.Én meséltem neki magamról,ő pedig minden fontosabb tudnivalót elmondott magáról.Nagyon jól éreztem magam a társaságában.Nem gondoltam volna,hogy ilyen könnyű lesz elfelejteni Joe-t legalább csak pár órára.
A hazafele vezető úton a dalaikat hallgattuk és énekeltük,vagyis csak ő,mert az én vinnyogásomat inkább macskakaparásnak nevezném,mint éneklésnek.Mikor a ház elé értünk,nem szállt ki,hanem szembefordult velem.
-Lena,én nagyon jól éreztem magam ma este.
-Igen,én is-mosolyogtam rá.
-És megismételhetjünk?
-Persze.Bármikor.
-Holnap este ugyanekkor?
-Oké.De most megyek.Szia-köszöntem el,majd odafutottam a bejárathoz és a elkezdtem kutakodni a táskámban a kulcsokért.Mikor meglett beraktam a zárba és óvatosan kinyitottam.Miután megbizonyosodtam arról,hogy mindent bezártam,felvonszoltam magam a lépcsőn és ruhástól az ágyba zuhanam,majd egy szempillantás alatt elaludtam.

5.fejezet-.Egyik pillanatban azt érzem hogy elvesztettem az egyik felem,viszont ha belegondolok abba amit tett,rosszul leszek és úgy gondolom,hogy jól tettem hogy ott hagytam.

Sziasztok!Nagy nehezen,de meglett az 5 komment,amit köszönök.Kérek mindenkit,hogy írjon véleményt.Mondja el hogy mi tetszik neki és mi nem.Úgy van beállítva hogy bárki kommentelhet.Nektek ez egy percetekbe kerül,nekem viszont sokat jelentene.Kiraktam egy szavazást is oldalra.Eredménytől függetlenül szerintem folytatni fogom,csak kíváncsi vagyok.Na de jó olvasást!:)

Reggel arra ébredtem,hogy a szemembe süt a nap és csicseregnek a madarak.Hangjuk vidám volt,viszont az én kedvem annál gyászosabb.Körülnéztem a szobában és láttam,hogy a ruháim a padlón hevernek.Kiszálltam az ágyból és leballagtam a konyhába.Beindítottam a kávéfőzőt és néztem,ahogy a fekete cseppek beleesnek a csészébe.Teljesen elmerengtem.
-Jó reggelt!-köszönt egy ismerős hang,de tudtam hogy nem Eric az.
-Áh,szia Harry-köszöntem vissza miután megfordultam és láttam hogy ki az.-Hogy kerülsz te ide?Mármint bocs..nem mintha zavarna.
-Későn fejeztük be és hát közben előkerült egy-két üveg pezsgő-mosolygott.
-Értem.Kávét?
-Nem kérek köszi-mosolygott tovább.
-Miért mosolyogsz?
-Csak..olyan jó kedvem van.Süt a nap meg minden.
-Igen-válaszoltam egyhangúan.
-Látom nincs sok kedved.Na majd este.
-Mi lesz este?
-Már nem is emlékszel rá,hogy megígérted,hogy eljösz velem vacsorázni?
-De igen.Tényleg.Bocsi,teljesen kiment a fejemből.Természetesen mehetünk.
-Sziasztok-lépett be Eric a konyhába.
-Szia-köszöntünk egyszerre Harryvel.
-Kérsz kávét?-ajánlottam fel neki is.
-Majd megcsinálom.Meg akkor már a többieknek is.
-A többiek biztos kérni fognak,de nekem nem kell-mondta Harry.
-Ma készültök valamire?-kérdeztem.
-Stúdió.Ha gondolod velünk jöhetsz.
-Köszi nem.Inkább elmegyek vásárolni.Kéne pár cucc,mert nem mindent hozott el Danielle.
-Egyedül akarsz menni?-nézett rám Eric.
-Nem tudom.Felhívom Danielle-t,talán eljön velem.
-Oké.De ha nincs senki,akkor ha gondolod délután elmegyek veled-villantotta rám gyönyörű mosolyát.
-Nem kell.Meg leszek egyedül is,ha más nem lesz.Na de fel is hívom Danit,meg felöltözök,stb..-mondtam,majd elindultam felfelé a lépcsőn.
Becsuktam magam mögött a szobám ajtaját.Vettem egy nagy levegőt,kerestem egy farmert és egy egyszerű pólót,majd felvettem hozzá egy Converse-cipőt.A többi ruhát pedig csak behajítottam a szekrénybe.Kezembe vettem a telefont és nem fogadott nagy meglepetés.Joe megint rengetegszer hívott és egy csomó SMS-t küldött.Ugyan azt tettem velük,mint az előzőekkel:kitöröltem.Belementem a névjegyzékbe és kikerestem Danielle telefonszámát,majd elkezdtem tárcsázni.Ő szinte azonnal felvette.Tetszett neki az ötlet,hogy tartsunk egy csajos napot,ezért bele egyezett.Tíz óra volt és azt ígérte hogy 11-re értem jön.Abban az egy órában Eric-kel beszélgettem,a fiúk pedig már visszamentek a szállodába átöltözni.
-Amúgy,mit gondolsz Harry-ről?-kérdezte egyszercsak félénken.
-Aranyos srác.
-Szerintem totál oda van érted.
-Nem hinném.És ha így lenne sem tudnék mit kezdeni a helyzettel.
-Értem.De nem szabadna elzárkóznod semmi elől.
-Eric…Én nem tudom mit csináljak.Egyik pillanatban azt érzem hogy elvesztettem az egyik felem,viszont ha belegondolok abba amit tett,rosszul leszek és úgy gondolom,hogy jól tettem hogy ott hagytam.Viszont ezt az állapotot ismét felváltja a másik.
-Próbáld meg elfelejteni én azt mondom.Harry-vel vagy akárkivel-mondta sejtelmesen.
-Kire gondolsz?
-Semmi,hagyjuk.Nem fontos.
-Eric-szóltam rá türelmetlenül,mikor hallottam hogy valaki dudál.
-Menj!Ne várasd meg Danielle-t!-utasított.
-Erre még visszatérünk-néztem rá vissza az ajtóból,majd felraktam a napszemüvegem és kiléptem a gyönyörű napsütésbe.

Danielle-lel egy csomó boltot lejártunk és természetesen több tucat ruhát vettünk.Miután végeztünk a vásárlással,meghívott hozzájuk egy üdítőre.Boldogan elfogadtam a meghívását,így legalább Kevint is láthatom,akit nagyon szeretek.Leültünk a kertbe,majd Dani hozott ki két pohár frissen facsart narancslevet.El beszélgettünk mindenféle dologról,azonban Harryt nem említettem neki.
-Sziasztok csajok!-jött ki Kevin vidáman az udvarra.Odalépett Danielle-hez és megpuszilta.Nekem akaratlanul is Joe jutott az eszembe.
-Mizu Kev?
-Semmi.Lena…El kell mondanom valamit.
-Ha Joe-ról van szó,akkor inkább semmit ne mondj.
-Pedig muszáj lesz ha nem akartok kínos helyzetbe kerülni-harapdálta ajsó ajkát.
-Akkor mondd.
-Az a helyzet,hogy Joe mindjárt itt lesz.
-Mi?Akkor már itt sem vagyok-álltam fel a napozóágyból.
-Haza vigyelek?-kérdezte Kevin.
-Nem kell,köszi.Inkább sétálok.Na sziasztok-mondtam,majd elsiettem.
Hazamentem és mivel senki nem volt otthon,beraktam Eric CD-jét és maxra tekertem a hangerőt és közben takarítottam.A lassú dalok előtt gyorsan átváltottam,mert most nem akartam sírni,hiszen este mégiscsak a topon kell lennem.

4.fejezet-Nem bírtam tovább,könnyekben törtem ki és levetettem magam a padlóra.

Itt a 4.:)Kérek mindenkit,aki olvassa hogy írjon kommentet.Úgy van beállítva,hogy bárki írhat,szóval regisztráció meg ilyenek sem kellenek hozzá.

Este nyolcat ütött az óra.Épp végeztem a vacsorával,mikor hallottam,hogy valaki csenget.Kedvtelenül odaballagtam az ajtóhoz és kinyitottam.
-Szia-köszönt rám Danielle mosolyogva.
-Szia.Gyere csak be.
-Majd máskor,mert most sietek.Csak a cuccaidat hoztam át.Minden a kocsiban van.Mármint a cuccaid egy része.
-Köszi,Dani.Örök hálám.
-Ugyan,semmiség.Egyébként itt a kulcsod is-nyújtotta vissza a kulcscsomómat.
-Már nincs rá szükségem.Add vissza Joe-nak vagy tudjam is én.
-Amúgy Joe nem volt otthon.
-Biztos azzal a ribanccal enyeleg.
-Nem.Kevin beszélt vele.És azt mondta,hogy
-Nem érdekel-vágtam közbe és nem engedtem,hogy befejezze a mondatot.
-De Lena.Ezt tudnod kell.
-Nézd Danielle,egyszer biztosan kész leszek rá,hogy beszéljek Joe-val erről.De ez most nagyon fáj még.Próbálom megemészteni ezt az egészet.
-Értelek.Ha készen állsz,azonnal keresd fel Joe-t.
-Oké.Ezt megígérem.
-Na ez a beszéd-küldött felém egy biztató mosolyt.-De én megyek is,mert Kevin már vár.
Odamentünk a kocsihoz,kivettem a cuccaim és bementem,egyenesen fel a szobámba.Ledobtam a hatalmas bőröndöt az ágyra és elkezdtem bepakolni a szekrénybe.Ez tényleg csak a cuccaim töredéke volt.A kezembe került a kedvenc ruhám,amit Joe-tól kaptam a 19.születésnapomra.Életem egyik legszebb napja volt.Hirtelen megrohamoztak az emlékek.Nem bírtam tovább,könnyekben törtem ki és levetettem magam a padlóra.
-Miért?-kérdeztem magamtól,pedig tudtam,hogy a válaszra hiába várok.A ruhát szorosan magamhoz szorítottam és akármennyire is fájt,visszaidéztem annak estének minden egyes pillanatát.Los Angeles-ben voltunk.Joe egy gyertyafényes vacsorát rendezett a tengerparton.Senki más nem volt a közelben,csak én és Ő.Épp naplemente volt.Azon a napon úgy csókolt meg,mint még soha és akkor mondta ki először hogy szeret.
-Lena,minden oké?-lépett be Eric az ajtón,megszakítva ezzel gondolataimat.
-Igen.Persze.Mért kérded?
-Hát nem is tudom-lépett közelebb,majd letörölte könnyeim.
-Én…csak.
-Nem kell magyarázkodnod-húzott magához,én pedig szorosan átöleltem.
-Amúgy mennyi időnk van,amíg megjönnek a srácok?-amint ezt kimondtam,megszólalt a csengő.
-Ennyi-mosolygott.
-Na akkor menjünk is,ne várakoztassuk meg őket.Összedobok nektek pár muffint,oké?
-Az jó lenne-mondta,miközben elindultunk lefelé a lépcsőn.Én bementem a konyhába,Eric pedig ajtót nyitott és beinvitálta a srácokat a nappali mellett berendezett kis stúdiójába.Én csendben tettem a dolgom,a zene pedig behallatszott.Próbáltam nem Joe-ra gondolni,de nem ment.Folyamatosan ő járt a fejemben.
-Szia-jött be a konyhába Harry.
-Áh,szia Harry.Mit szeretnél?
-Csak meg akartam kérdeni hogy hogy vagy.
-Hát a körülményekhez képest egész jól.És te?
-Én tökéletesen-mosolygott rám.-Arra gondoltam hogy egyik este elmehetnénk valahova.Persze ez nem randi lenne,csak gondolom jól esne ha beszélnél valakivel.
-Itt van nekem Eric,neki bármit elmondhatok.
-Ez igaz,viszont sosem árt új embereket megismerned-nézett rám gyönyörű szemeivel.
-Oké,legyen.Tényleg jó lenne egy kicsit kimozdulni.
-Akkor holnap egy vacsi?
-Jó.Mikor és hol?
-Nyolcra érted jövök-kacsintott rám és kiment.Nem tudtam mire vélni ezt az egészet.Jól esett,de mégis megijesztett ez az helyzet.Viszont túl kell lépnem Joe-n és talán ő segíthet.
-Nem-hessegettem el ezt a gondoltatot az egyamból.Én másba sosem fogok tudni beleszeretni.
Mikor kész lett a muffin,odavittem nekik,majd leültem a kanapéra.Niall egyszerre lacsapott a csokidarabos finomságra.
-Lena,ez isteni-dicsért meg,miután beleharapott.
-Örülök hogy ízlik-mosolyogtam rá.
-Lena isteni szakács-lépett mellém Eric mosolyogva.
-Ugyan,ez csak muffin.
-Azért valaki még ilyet sem tud-jött oda Harry és elvett egyet a tálról és rám mosolygott.
-Na jó,én azt hiszem felmegyek és lefekszem,mielőtt még teljesen zavarba hoztok-mondtam,majd elindultam felfele a lépcsőn.
A bőröndöm még az ágyon volt pár ruha kíséretében.Nem volt már kedvem a pakolászáshoz,azért lesodortam mindent a földre.Mielőtt lefeküdtem volna,gyorsan elmentem zuhanyozni.Zuhanyzás után azonnal bele vetettem magam a jó meleg ágyamba és álomvilágba merültem.

3.fejezet-Nem tudok nem szomorú lenni,mikor szeretem.

Sziasztok!:) Itt is a harmadik fejezet.Nem ígérem 100%-ra hogy kedd előtt lesz rész,de próbálom hozni.Főleg ha kapok komikat is:)

-Lena-szólalt meg,miközben megragadta a karom,hogy ne tudjak elfutni.
-Joe,hagyj békén!-kiabáltam vele.
-Addig nem,amíg nem beszéltem veled-mondta szinte már könyörögve.
-Azt mondta hagyd békén-hallottam meg Eric hangját a hátam mögül.
-Nicsak..Eric Saade.Gondolhattam volna hogy hozzá mész-nézett rám.
-Joe,engedj el!
-Lena,beszélnünk kell.
-Nem akarok veled beszélni-mondtam és egy nagy lendülettel kirántottam a karom Joe szorításából,majd elindultam visszafelé a szobába.Eric pedig jött mellettem.
-Minden oké?-kérdezte Zayn,mikor visszaértünk.
-Igen.Vagyis semmi,de mindegy.
-Joe?Láttam a képet-mondta Harry együttérző tekintettel.
-Hát igen.Szerintem már mindenki.
-Ne szomorkodj.Nem érdemelt meg.
-Nem tudok nem szomorú lenni,mikor szeretem.Na de folytassátok csak a munkát.Ne is törődjetek velem.
-Persze hogy törődünk veled-mosolygott rám Eric.
-Mondom folytassátok-mosolyogtam rájuk,mire Niall azonnal felkepta a gitárt ismét.Én próbáltam nem odafigyelni,ezért bekapcsoltam a telefonom.Még 50 üzenet érkezett Joe-tól.A névjegyzékbe mentem,ahol kikerestem Danielle számát és azonnal tárcsázni kezdtem.Danielle Kevin felesége.Imádom a csajt és miután megismertem hamar legjobb barátnők lettünk.
-Lena,de jó hogy hívsz.Már beszélni akartam veled.
-Joe?
-Mi?Nem.Miért beszélnék veled Joe-ról?
-Te nem is tudsz semmiről?
-Tudnom kellene valamiről?
-Hát tulajdonképpen igen.
-Hol vagy?Azonnal oda megyek.
-Bejöttem Erickel a stúdióba.
-Eric miatt vesztetek össze?
-Nem.Kivételesen nem.
-Akkor itt tényleg nagy a baj.Indulok is.20 perc és ott vagyok.Találkozzunk a büfé előtt.
-Oké,szia-köszöntem el,majd letettem a telefont.
Amíg Danielle-re vártam,kitörölgettem a Joe-tól kapott üzeneteket anélkül,hogy bármelyiket is elolvastam volna.
-Eric,megbeszéltem Danielle-el,hogy találkozunk a büfénél-szóltam Ericnek,mikor letelt a húsz perc.
-Oké,menj csak.De ha valami van akkor hívj.
-Persze.Na sziasztok-köszöntem el tőlük,majd kiléptem az ajtón és egyenesen a büfé felé mentem.Láttam,hogy Dani már ott vár.
-Végre hogy itt vagy-jött oda és átölelt.
-Szia-köszöntem neki egyhangúan,kedvtelenül.
-Lena,mi történt?Megijesztesz.
-Menjünk be a büfébe és együnk egy szendvicset,mert egész nap nem ettem semmit és lassan dél lesz.
-Na mi történt?-kérdezte,miután leültünk.
-Joe…Megcsalt.
-Mi?Miről beszélsz?Kivel?
-Nem tudom.Valami platinaszőke csaj.Nem is láttad a képet?Minden újság és még a net is ezzel van tele.
-Nem.De Kev sem mondott erről semmit.
-Mondjuk Nick sem tudta.Neki is új volt ez az egész.
-Tipikus Joe.ÉS most hogy tovább?
-Fogalmam sincs.Szeretem,mindennél jobban.Viszont nem akarok benne többször csalódni.Nem megyek vissza hozzá.
-Legalább beszélj vele.
-Nem.A lakásba sem akarok vissza menni.
-Akarod hogy elhozzak neked pár cuccot?
-Hálás lennék ha megtennéd.Itt a kulcs,ha Joe nem lenne otthon-vettem ki a zsebemből egy kulcscsomót.
-Oké.Eric lakásához vigyem?
-Igen,légyszi.
-És mikor?
-Este nyolc körül biztos otthon leszünk.
-Rendben,akkor nyolcra odaviszek mindent,ami fontos lehet.Na de megyek,mert megígértem Kevinnek,hogy sietek-állt fel,majd két puszit nyomott az arcomra.-Szia
-Szia.
Miután Danielle elment,visszamentem a srácokhoz.
-Minden oké?-szegezte hozzám a kérdést Eric,amint beléptem.
-Persze.Dani odahoz pár cuccomat este nyolc körül.
-Oké.Viszont este lesz öt vendégünk.Sehogy sem sikerül napirendre jutnunk a dal felett,szóval este még komponálunk.
-Csak nyugodtan-mosolyogtam.
-Ne de most akkor mi megyünk is,mert nem is ettünk még semmit.Nem tartotok velünk?-kérdezte Eric a srácokra nézve.
-De,mehetünk-vágta rá Niall gyorsan,még mielőtt a többiek reagálhattak volna.
Kimentünk a kocsihoz és míg én Eric-kel,addig a többiekk Paullal mentek.Mi mentünk elől,ők meg szorosan utánunk.A kedvenc éttermembe mentünk.Imádtam ezt a helyet.A kaja tízből tíz pontos és a pincérek is jófejek és a kiszolgálás is viszonylag gyors.
Mivel én már ettem,miközben Danielle-lel beszéltem,csak egy gyümölcssalátát rendeltem.Mondjuk amúgy sem nagyon volt étvágyam.Niall persze két nagy adag sültcsirkét rendelt rizzsel.Harry,Louis és Liam lazacot ettek,míg Zayn és Eric ugyanazt,mint Niall,de csak egy adagot.Desszertet már senki sem kért.
Ebéd után én és Eric hazaindultunk,míg a srácok elmentek pár interjút lebonyolítani.Megbeszéltük,hogy este kilenc körül átjönnek és egész éjszaka dolgozni fognak.Én pedig eldöntöttem,hogy sütök nekik valamit,csahogy legalább addig eltereljem a gondolataim Joe-ról.