15.fejezet-Már biztos voltam benne hogy Eric sokkal többet jelent nekem.

Sziasztok!Na itt is a következő rész,ami rövid lett de mostantól kezdődnek az események:) Viszont mostantól 3 komment után hozok csak részt,úgyhogy aki olvassa az legyen szíves írjon egy rövid kis véleményt.Köszönöm!Jó olvasást!:)

Másnap reggel semmire sem emlékeztem.Iszonyatosan fájt a fejem.Kinyitottam a szemem és láttam hogy Eric ott fekszik mellettem.Nem tudtam miért.Mikor rájöttem hogy nincs rajtam ruha,megijedtem.Fogalmam sem volt hogy mi történt előző este,csak arra emlékszem hogy megmutatta a dalait,amik nagyon bejöttek aztán elkezdtünk inni.Innentől fogva kiesett minden.
-Eric-keltegettem kétségbeesetten.
-Mi történt?
-Nem tudom…Lehet hogy te és én…Tudod..
-Igen.
-Te emlékszel?
-Igen.
-Basszus Eric,én Harryvel járok.
-Tudom.Lena,sajnálom de akkor nem tudtam mit csinálok.
-És én most mit csináljak?Ha Harry megtudja akkor szóba sem áll velem,sőt veled sem.És tudtommal az egyik legjobb barátja vagy.
-Akkor?Ne mondjuk el neki?
-Nem tudom.Szerinted?
-Maradjon ez a mi titkunk,oké?
-Rendben.
Felvettem a földre dobott melltartóm és bugyim majd lementem a konyhába.Ahogy enyhült a fejfájás,kezdtem emlékezni a dolgokra.Élveztem az estét és fogalmam sincs miért,de nem éreztem bűntudatot pedig kellett volna.
A nap hátralévő részét a szobámban töltöttem és gondolkodtam.Rájöttem hogy picit többet érzek Eric iránt,mint barátság.

-Hogy vagy?-lépett közelebb Eric,mikor végre levánszorogtam a szobámból.
-Viszonylag jól.
-Lena,én sajnálom.
-Semmi baj.Nem kellett volna annyit innom.
-Nem a te hibád.Én itattalak.
-Akkor maradjunk annyiban hogy ez kettőnk hibája.
-Jó.De be kell vallanom hogy nekem nagyon tetszett.
-Igen,nekem is.
-Szereted Harryt?
-Igen.Viszont kezdek rájönni hogy irántad is többet érzek mint barátság.
-Én mindig is jobban szerettelek mint egy barátot.
-Ez egy nagyon bonyolult dolog.Nem tudok többet úgy rádnézni mint egy barátra.Viszont Harryt sem akarom megbántani.
-Lena,Harry most nincs itt.Van még egy hetünk a koncertig.Addig tisztázd az érzéseid és dönts helyesen.
-Igen,ezt kell tennem.
-Rám számíthatsz bármilyen értelemben.Akár barátként,akár többként.
-Köszönöm.

A következő napokban rengeteget gondolkodtam.Már biztos voltam benne hogy Eric sokkal többet jelent nekem.Beleszerettem,de ugyanakkor Harry iránt is ezt érzem.Semmire nem jutottam,holnap pedig koncert.Addig döntenem kell.

Eric és én a híradót néztük.Jobban mondva csak ő,mert én gondolkodtam.Azonban egy hírnél felkaptam a fejem:
„A tinilányok kedvence,Joe Jonas még mindig kómában fekszik.Az orvosok már nem reménykednem a felépülésében és le szeretnék kapcsolni a gépekről is.A Jonas család többi tagja próbál időt nyerni.Ők bíznak abban hogy Joe rendbe fog jönni.Joe egykori barátnőjéről,Lena Smith-ről senki nem tud semmit.”

14.fejezet-Nem fogom elveszteni a reményt és egy szép nap emlékezni fogok mindenre.

Na megjött a 14.rész is:)Nem akartam még felrakni,de most itt van.Jó olvasást és kommenteket kérek!:)

New Yorkban ott várt rám Eric.Mikor megláttam azonnal a nyakába vetettem magam.Szokás szerint napszemüvegben és csuklyában volt,hogy ne ismerjék fel.
Mikor a házába értünk felpakoltam abba a szobába,ami azelőtt az enyém volt.Kinyitottam a bőröndöm és elkezdtem kipakolni a ruháimat a szekrénybe,mivel még itt leszek pár hónapig és kényelmetlen lenne a bőröndből kikeresgetni őket nap mint nap.A szekrény alján egy gyönyörű ruhát találtam.Kezembe vettem és különös érzés fogott el.Nem tudtam mire vélni,de kíváncsi voltam miért érzem ezt.Jó érzés volt,mégis felkavaró.Bármennyire is próbáltam emlékezni,nem ment.
-Lena,gyere vacsorázni-jött be Eric a szobámba.
-Pillanat,csak elrakon ezt a pár ruhát.
-Rendben-mosolygott rám majd kisétált a szobából,maga mögött becsukva az ajtót.

-Arra gondoltam,hogy holnap elmondhatnád a véleményed pár dalról este-mondta,miután befejeztük a vacsorát.
-Rendben.Benne vagyok.Délelőtt meg kitakarítok-néztem körbe a házba,amire tényleg ráfér egy alapos takarítás.
-Nem cselédnek vagy itt.
-Tudom,de ez a minimum azért hogy befogadtál.
-Lena,te nem egy kóbor kutya vagy,aki be kell fogadni hanem a legjobb barátom már kitudja mi óta.Hozzám akkor jösz amikor csak akarsz.
-Köszönöm.
-Ezen nincs mit megköszönni.
Elmeséltem neki hogy mi a helyzet Harryvel.Látszólag örült neki.Aztán pár órás beszélgetés után elmentünk aludni.

Reggel neki is álltam a takarításnak.Eric még aludt,szóval próbáltam halkan tevékenykedni.A konyhában kezdtem.Bepakoltam a tálakat meg az edényeket a mosogatógépbe.Neki álltam lemosni a konyhaszekrényt,mivel egy kosz volt az egész.A rongy beesett a szekrény és a hűtő közé.Lehajoltam hogy kivegyem és találtam ott egy cetlit is,amin ez állt:”Úgyis megkapod a szerepet,de azért kéz és lábtörést”
Elmosolyodtam.Habár nem emlékeztem,tudtam hogy ez nekem szól.
-Mit olvasol?
-Jézusom Eric.
-Bocsi hogy a frászt hoztam rád.
-Semmi.
-Na de mi az a cetli?-mosolygott,mire odanyújtottam neki.-Igen,emlékszem.Még aznap írtam neked mikor a baleseted történt.
-Értem.Akkor mentem a castingra,mikor megtörtént?
-Nem.A castingon ott voltál és meg is kaptad a szerepet.
-Akkor hogy történt a baleset?
-Reménykedtem hogy már nem fogsz rákérdezni.
-Erőt kellett hozzá gyűjtenem.Ugye elmondod?
-Nem tudom én sem.Fogalmam sincs hova mentél.Engem már csak a rendőrség értesített arról hogy mi történt.
-Értem.
-Na akkor este elmondod a véleményed pár dalról?-váltott témát.
-Persze.Alig várom hogy halljam őket.
-Most el kell ugranom bevásátolni.Hozzak neked valamit?
-Nem úgy különösen nincs szükségem semmire,köszi.
-Na akkor indulok is,mert még van egy kis dolgom pár dallal.Szia.
Miután Eric elment,eltettem a kis cetlit a zsebembe.Elhatároztam,hogy minden kis emléket megtartok mostantól.Az ember néha nem értékeli a legapróbb dolgokat,ami hatalmas hiba.Én most bármilyen kis emlékfoszlánynak örülnék.
Nem fogom elveszteni a reményt és egy szép nap emlékezni fogok mindenre.Talán nemsokára eljön ez a nap is.

Este rendeltünk pizzát és Eric megmutatta a dalokat.
-Eric,ezek nagyszerűek.Imádom őket.Zseniális vagy-öleltem át.
-Tényleg tetszenek?
-Persze hogy tetszenek,ne légy hülye.
-Akkor erre inni kell-mondta,majd kiment a konyhába és egy üveg vodkával és két kis pohárral tért vissza.
-Nem lesz ez egy kicsit sok?-kérdeztem.
-Dehogy lesz.
-Akkor igyunk a dalaidra és arra hogy eszméletlen sikeres lesz az albumod.
-És igyunk ránk.Arra hogy semmi és senki nem állhat közénk.ezt ígérd mg.
-Persze hogy ígérem-mosolyogtam.
Nem is nagyon gondolkodtunk már pár pohár után.Megittuk az egész üveget.
-Van még egy üveg pezsgő itthon-jelentette ki,mikor már mindketten instabil állapotban voltunk.
-Lehet hogy azt már nem kéne de hozd.
A pezsgőt is benyakaltuk.
-Na én most kimegyek a fürdőbe.Egy perc és jövök-álltam fel nehezen a kanapáról Eric mellől,majd meginogtam és az ölébe estem.
-Bocsi,ez nem jött össze-nevettem.
-Akkor inkább maradj itt.
-Az lesz a legjobb szerintem is..Ugye tudod hogy szeretlek?-kérdeztem.
-Én is szeretlek-mondta,majd megcsókolt.
Visszacsókoltam.Akkor,abban a pillanatban azt éreztem helyesnek.Nagyon belejöttünk ebbe az egész dologba.Ericen már csak egy alsógatya,rajtam pedig csak egy bugyi és egy melltartó volt.Ő felállt,én pedig lábaim a dereka köré fontam.Így mentünk fel a szobájába.Óvatosan lerakott az ágyra,majd tovább folytattuk amit lent elkezdtünk.

13.fejezet-Figyelj,Lena.Beszélnünk kell-nézett rám Harry komolyan.

Na meghoztam:) Rövid lett és unalmas,de hamarosan jönnek az izgalmas részek:)

Miután felébredtem,lementem a konyhába és beindítottam a kávéfőzőt,miközben valami kaja után kutattam a hűtőben.
-Jó reggelt!-jött oda Harry és egy puszit nyomott a fejemre.
-Neked is-mosolyogtam.
-Csináljunk valami kaját?
-Oké.Benne vagyok.Amúgy sem találok semmi olyat.
-Palacsinta?
-Tökéletes.
-Akkor ha már a hűtőnél vagy vegyél elő tojást és tejet,a többit pedig bízd rám.Amúgy a srácok mindjárt itt lesznek,szóval sokat kell csinálnunk.Niall maga megeszik tizenötöt.
-Oké-mosolyogtam.
-Este pedig csak te és én-ölelt át hátulról.
-Jól hangzik-fordultam vele szembe.-És mit csinálunk?
-Nem tudom.Mihez van kedved?
-Üljünk ki a kertbe.
-Látom szeretsz ott lenni.
-Az nem kifejezés.
-JÓ REGGELT TUBICÁIM-rohant be az ajtón Louis.-De Hazza,azért ugye még nekem is van hely a szívedben?
-Persze BooBear-mosolygott Harry.Na igen,Larry Stylinson ismét akcióban.
-Csak nem kaját akartatok csinálni?-kérdezte Niall,amikor meglátta a hozzávalókat a pulton.
-De.Palacsintát.
-Az a kedvencem-mosolygott.
-Niall,neked minden kaja a kedvenced.
-Igen,de a palacsinta az egyik legnagyobb kedvencem.
-Mivan,megcsalod a Nando’s-t?-mosolyogtam.
-Oké,asszem befogom mert többet nem kapok majd ott kaját.

Este-miután a többiek elmentek-Harryvel kiültünk a kertbe.Az a hely még így sokadik látásra is lenyűgöző volt.
-Figyelj,Lena.Beszélnünk kell-nézett rám Harry komolyan.
-Valami baj van?
-Nem.Csak el kell mondanom valamit,amit már rég el kellett volna de mindig halasztottam.

-Mi az?
-Világturnéra megyünk a srácokkal.Szóval darabig majd távol leszek.Arra gondoltunk hogy elmehetnél Erichez New Yorkba.Ő most a lemezén dolgozik,amit otthonról is tud intézni,szóval egy percre sem lennél egyedül.
-Tudok magamra vigyázni,de szeretném látni Ericet,szóval benne vagyok.
-Ja,és a legrosszabb hogy holnap indulunk.Már megvettem neked a jegyet.A géped 10-kor indul,a miénk pedig 11-kor,szóval kikísérünk majd.
-De még össze sem pakoltam-pattantam fel Harry mellől.
-Tudom.Sajnálom hogy későn szóltam.
-Semmi baj-pusziltam meg.
-Akkor azt hiszem megvan a programunk az éjjelre.

Egész éjjel pakoltunk,majd reggel elindultunk a reptérre,ahol már a többiek vártak minket.
-Vigyázz magadra nagyon-suttogta Harry,mikor búcsúzkodtunk.
-Te is magadra.
-Szeretlek-nézett a szemembe.
-Én is szeretlek.
-Na de ideje felszállnod.Mikor New Yorkban leszünk,várunk titeket a koncertre-nyújtott oda két VIP jegyet.
-Ott leszünk-mondtam,majd utoljára megcsókoltam mielőtt felszálltam volna a gépre.

12.fejezet-Szívem gyorsabban dobogott,mikor arcát egyre közelebb helyezte enyémhez.

Sziasztok!Itt a következő rész is.Remélem tetszeni fog.És nagyon kérlek titeket hogy kommenteljetek,mert kevés a komi.Köszi:)

Egy hosszadalmas és fárasztó repülőút után végre megérkeztünk Londonba,ahol egy kocsi várt minket,hogy haza vigyen.A félórás út alatt egész végig az ablakon bámultam kifelé.Lenyűgözött London szépsége.
-Egy helyre megyünk?-kérdeztem a srácokat.
-Nem.Liam és Louis a barátnőjükkel laknak,Zayn és Niall együtt én pedig nemrég úgy döntöttem hogy veszek egy házat kettőnknek-mosolygott,amitől egy picit feszélyezve éreztem magam,viszont tetszett.Imádtam Harry mosolyát és szemeit.Bármire rá tudott venni.Be kell vallanom,hogy ebben a pár napban egész közel kerültünk egymáshoz.Nem mondhatnám,hogy szerelem,viszont biztosan több mint barátság.
Mi szálltunk ki először a kocsiból és elköszöntünk a többiektől.A reptértől idáig sikerült eljutnunk feltűnésmentesen.Harry rámerőltetett egy napszemüveget meg egy kapucnis felsőt,hogy ne ismerjenek fel.
Mikor beléptem a házba,csodálatos látvány tárult szemeim elé.A falak hófehérek voltak a bútorok pedig sötétek.A két ellentét nagyon illett egymáshoz.Azt hiszem mint ő és én.
-Látom tetszik-lépett közelebb mosolyogva.
-Gyönyörű.
-Megmutatom a szobád.
Felmentünk az emeletre,ahol 4 szoba volt.Az enyém az övé mellett volt.Volt hozzá fürdőszoba és gardrób is.Miután kipakoltam,elindultam a felfedezőútra.Aház hatalmas volt.Találtam egy moziszobát,egy hatalmas ebédlőt,nappalit,játéktermet és egy óriási konyhát.A kedvenc részem azonban a kert volt.Egy hatalmas úszómedence volt ott,de nem ez fogott meg a legjobban,hanem a virágok amik mögött egy hintaágy bújt meg körbefuttatva borostyánnal.
-Szép,igaz?-lépett mögém Harry.
-Nincsenek rá szavak.Imádom.
-Mit szólnál hozzá,ha este megnéznénk egy filmet?
-Benne vagyok.
-És van számodra egy meglepetésem-mosolygott.
-Már ez is egy ajándék hogy befogadtál.
-Lena,nem egy kutya vagy akit be kellene fogadni.Én szeretek veled lenni és egy percig sem volt kérdés számomra hogy ide gyere-amikor ezt kimondta szívem hevesebben kezdett verni és egy addig emlékeim szerint ismeretlen érzés fogott el.

-Milyen filmet nézzünk?-nézett rám Harry kérdően a moziszobában.
-Hmm..Fogalmam sincs.
-Titanic?
-Nekem jó,akármi is az.
-Tetszeni fog hidd el.
Igaza volt.Gyönyörű az a film.Jack és Rose szerelme teljesen lenyűgözött,a végén még pár könnycseppet is hullattam.A kedvenc részem az volt,amikor a hajó orrában Rose széttárja a karjait,Jack pedig mögé áll.Harry a film közepén lassan a nyakam mögé helyezte jobb karját.
A film után kimentünk a kertbe és leültünk a hintaágyba.Eleinte messzebb ültünk le egymástól,majd Harry egy mozdulattal átszelte ezt a távolságot és egyik kezét derekamra helyezte.Szívem gyorsabban dobogott,mikor arcát egyre közelebb helyezte enyémhez.
-Szólj ha azt akarod,hogy álljak le.
-Csak csókolj meg-suttogtam.Nem kellett neki kétszer mondani,lecsapott ajkaimra.Gyengéd volt,de nem húzta sokáig inkább puszinak nevezném,mint csóknak.Elhúzódott és szemembe nézett.Várta hogy megszólaljak.
-Nem emlékeztem,hogy ez ennyire jó-mikor ezt kimondtam elkezdett nevetni.
-Főleg ha érzel valamit az iránt akit megcsókolsz.
-Te mit érzel?
-Be kell vallanom,hogy mielőtt a kórházba kerültél,nagyon megfogtál.Azt hiszem belédzúgtam már akkor.És ez a valami napról napra erősebb lesz…És te mit érzel?
-Amikor a közelemben vagy,a szívem megőrül,ki akar szakadni a helyéről és azt érzem hogy örökké veled akarok maradni.Ha ez a szerelem,akkor igen.Szerelmes vagyok beléd.
-Nos akkor,lennél a barátnőm?
-Igen-mosolyogtam,majd ismét megcsókolt,de ezúttal hosszabban és szenvedélyesen.